A+ R A-

A barantázó magyarul él

Megkésett hírek - A barantázó magyarul él- Cikk a Gyergyói Kisújságban

Hogy ki is a barantázó, arról a hozzáértők a következőket írják: „Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot. A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít életmódszerűen magyarul élni.”

 

A cikk megtalálható a:

http://www.szentkoronaradio.com/node/3598

Hogy ki is a barantázó, arról a hozzáértők a következőket írják: „Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot. A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít életmódszerűen magyarul élni.”

 

Az utcán Tölgyesi-András Béla után valószínűleg többen megfordulnak, mint egy manapság megszokottá váló testékszerrel tele arc láttán. S ma már Székely Csaba öltözete sem mindennapi. Pedig ők az ősi magyar ruházatot hordják, bajuszt viselnek, nem holmi importált műagyag cicomát. Csabafiak, s tavaly ősztől barantások is. Kezdő és haladó csapatot irányítanak, s a legutóbbi versenyen a díjak majdhogynem felét a Gyergyói Baranta Közösség hozta el.

Székely Csabát, az Öskü egyéni és csapatversenyben Erdélyország Bajnokát a gyergyói barantásokról kérdeztük. Elmondta, a gyergyói csapat októberben jött létre. 15–16 személlyel, heti két alkalommal edzést tartanak. Tölgyesi-András Béla és Székely Csaba fogja össze, edzi a barantásokat, akik a Csabafiak hagyományőrző egyesület tagjai is. Azonban minden Csabafi nem barantás, mert sok közülük családos, és egyéb elfoglaltságaik mellett nem nagyon tudnak járni az edzésekre.

Milyenek az edzések?

Nagyon sok fegyvernemet használunk, és azok rengeteg változatát. Mi rövidbotot, fustélyt, ostort, szablyát, kardot, íjat használunk. De birkózunk is. Van a Barantának egy lovasága is. Különféle, lóval művelhető harci elemeket gyakorolunk. Van baranta- egyenruha is, térdig érő, bordó ruha, ezüst sujtásokkal. Az erdélyieknek kilenc, a magyarországiaknak 5 sujtással, és jár hozzá egy süveg is.

– Legfiatalabb tag?

– Négyéves a legifjabb tag, s a legidősebbek 40–50 évesek.

– Milyen szakmákban dolgoznak a barantások?

– Én informatikus mérnök vagyok, de van orvos, vállalkozó, aikido edző közöttünk, és bárki jelentkezhet a barantás csapatba, az egyévestől a 99 évesig. Ez több mint szabadidős tevékenység. Ez egy életforma. Ez vagyok én. Az más dolog, hogy miből élek. Szeretem az informatikát, de nem az vagyok, aki le tud ülni a számítógép elé napi tizenkét órát.

– A gének hordozzák az ősmagyar virtust, ez átadható?

– A székely virtus örökölhető. Van nekünk egy hagyományunk. Jön az amerikai dömping, átvettünk egy csomó mindent, ami számunkra idegen, s nem nagyon vállaljuk fel, kik vagyunk valójában. A cowboykalap, s a hip-hop kultúra ma már nem megbotránkoztató itt, mi viszont, ha felveszünk egy priccses nadrágot, mellé csizmát, és úgy megyünk templomba, ámulnak, hogy hogy lehet ilyet tenni. Ha agyonpirszingezve, agyontetoválva, félig lecsúszott, deszkás nadrágot viselnék, nem lenne annyira feltűnő.

– Óvjuk a tévé agressziót sugárzó adásaitól a gyermekeket, a barantásoknál harcolni tanulhatnak…

– Az első és legfontosabb dolog, amit nálunk egy gyermeknek meg kell tanulnia, hogy miként uralja a fegyvereket. Ugyanis arra tanítjuk, hogy miként vigyázzanak egymásra, magukra, mert a fegyverek nem veszélytelenek. Formagyakorlatokkal kezdünk. Balesetek persze előfordulnak, én is vágtam fejbe magam, sőt a bajnokságon félrelépés miatt csont is törött. A Baranta nemcsak harc, a tánctól kezdve a néphagyományokról is szól; járunk locsolni, aprószentekelni. S nem is csapatról beszélünk, hanem közösségről. Megélünk dolgokat, amiket az emberek elfelejtenek megélni, és mi ezt továbbadjuk.
Erdélyország Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Országos Bajnokságát Csíkcsomortánban tartották. Százegy résztvevője volt. A gyergyói közösség tíz személlyel és két hozzátartozóval képviseltette magát. A 13 év feletti nők a Menyét kategóriában, a 14 év alatti fiúk a Gyermek, a 14–17 év közötti ifjak a Kese kategóriában, 17 év feletti férfiak az Öskü kategóriában, illetve, csapatversenyben mérték össze tudásukat. A húsz díj közel felét gyergyóiak hozták el. Öskü- versenyben Erdélyország Bajnoka Székely Csaba, 3. Bakos Lóránd, 4. Veresstói István, 7. Magyari Levente, 9. Mãrginean László. Menyétversenyben Erdélyország Bajnoka Kozma Klementina. Ösküversenyben legutóbbi versenyen a díjak majdhogynem felét a Gyergyói Baranta Közösség hozta el.