A+ R A-

Kunkötés – gyakorlatias és örökérvényű

Vukics Ferenc: Kunkötésgyakorlatias és örökérvényű

A kunoknál, a velük szoros kapcsolatot tartó néprajzi területeken használatos módja a csomóba való kötésnek, mely eredetileg nem csupán a kötélre nézve volt használatban, de a nép hitrendszerében is szakrális jelentőséggel bírt. Bűbájos erőt is tulajdonítanak neki, de ekkor nehezen megoldható csomót jelent, melynek nyitját csak beavatottak ismerik.

 

Néha az elmés szójátékokra és szóképekre, találós kérdésekre is mondták. Az Alföldön, a Kiskunságban, Debrecen környékén alkalmazzák, de minden valószínűség szerint korábban szélesebb körben elterjedt. A török népcsoportoknál általánosan elterjedt. Megkötésének több variációja ismert.

Kunkötésgyakorlatias és örökérvényű

(Arany Jánosnál hunkötés)

A kunoknál, a velük szoros kapcsolatot tartó néprajzi területeken használatos módja a csomóba való kötésnek, mely eredetileg  nem csupán a kötélre nézve volt használatban, de a nép hitrendszerében is szakrális jelentőséggel bírt. Bűbájos erőt is tulajdonítanak neki, de ekkor nehezen megoldható csomót jelent, melynek nyitját csak beavatottak ismerik. Néha az elmés szójátékokra és szóképekre, találós kérdésekre is mondták. Az Alföldön, a Kiskunságban, Debrecen környékén alkalmazzák, de minden valószínűség szerint korábban szélesebb körben elterjedt. A török népcsoportoknál általánosan elterjedt. Megkötésének több variációja ismert. Néha úgy kötik meg, hogy kioldása komplikáltabb legyen, ugyanis az egyszerű hurkot némelyik ki tudja oldani és ezzel elszabadítja magát. – Irod. Ecsedi István: A debreczeni fogatok (Népr. Ért., 1911); Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Bp., 1959). A kungörcs, kunkötés módszerét  vitathatatlanul a lótenyésztő kunok hagytak ránk. Érthető okokból maga a megnevezés irányította a figyelmet erre a sajátos kötélkötési típusra. A kunkötés nehezen sajátítható el, kioldása is igen fortélyos. Bár a csomózásának ezt a típusát az istállózó állattartással kapcsolatban jegyezték fel, használata a nomád körülmények között alakulhatott ki, a ménesből fejésre kifogott kancák illetőleg csikóik megkötésére. A hurok rángatásra, terhelésre szorul (Bartha J. 1998: 20.). A csomózás e különös formájának alkalmazása vidékünkön a szarvasmarhákhoz kötődik. A jászolhoz kötik ilyen csomózással a jószágot. A csomózás másik felhasználási módja a földműveléssel kapcsolatos: ily módon erősítik a szénát a vendégoldalhoz.

 

Ez utóbbi felhasználási mód Mezőtúr kivételével a Nagykunságon nem ismert, de a Jászságban és az egykori Tiszafüredi járáshoz tartozó településeken igen (Füvessy A.-Kaposvári Gy. 1974: 175-177.). A kunkötés típusai: bokros kunkötés - jellemzője, hogy a szabad szál meghúzásával egy rántással oldható. Ezen belül is több változat ismert, a félbokros, de kötik egészbokros, sőt kétszerbokros változatban is. A másik típus a hurkos kunkötés, amely az előző típusból eltérően a szabad szál megrántásával nem oldható ki. A hurkos kunkötés csak a Tiszántúlon ismert, összefüggően a Nagykunságon és Tiszafüred környékén. A kötésmódtól függetlenül a csomózás legelterjedtebb nevei: kunkötés, amit a bokros, és hurkos kötésre egyaránt használnak. Tájilag elkülönül a Jászság, ahol szinte mindenhol a gombkötés terminust használják; ami a bokros kunkötést takarja. Kungörcs, kuncsomó, kunkötés, elevencsomó terminusok ismertek a népnyelvben, utóbbi csupán halványan él az emlékezetben (Füvessy A.-Kaposvári Gy.. 1974:175-177.). Érdekesség, hogy a kunkötések még a kutyaszánok kötési technikáinál is megjelennek. A katonalovakat felhajtó csiszárok, kupecek, remondások is alkalmazták a kötést  több összekötésére. Egy lóvezető általában csak 5–6 lovat tudott vezetni, de előfordult, hogy 10 vezetését is vállalta. Ilyenkor az első öt lovat kunkötéssel egymás nyakához, a másik öt lovat pedig hurokra s a maguk kötőfékjével az első farka végéhez kötötte. A nem magyarul értelmezett lótartásban gyakori  eset a szökése. Az „anglomán” jegyeket viselő hazai lótartók is szívesen alkalmazzák a kunkötést. A biztonságos kikötésének ismerete nélkül egy modern lovas nem tud elmozdulni az állat mellől. Azt már jól megtanulták, hogy ezt a kötésformát semmilyen modern pánik karabiner nem tudja pótolni. A lovas boltokban kapható kikötőszárak öntvény karabinere a valamitől megrémült fejének egyetlen erősebb rántására simán eltörhet, s a máris szabad. A dolognak egyetlen szépséghibája, hogy a kötést eredetileg olyan lovakra dolgozták ki, amelyek gyakorlatilag alig-alig voltak emberközelben.


A kikötéshez is és az elszabaduláshoz is kapcsolódik, amikor egy lovat helytelenül kötnek ki egy fához, s felcsavarodik. Bármely pillanatok alatt életveszélyes helyzetbe képes magát hozni így. Ilyenkor csak a kunkötés oldhatóságában bízhatunk, de nem árt ha mindig van az öveden egy éles tőr vagy bicska, amivel végszükségben elvághatod a kötőféket vagy a kikötőszárat.

Irodalom:

KÓNYA Sándor: A  kunkötés. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 223 231.