A+ R A-

Vívólándzsa-Hosszú bot /But Hungarian Stick-Fighting

Vívólándzsa-Hosszú bot /But//Hungarian Stick-Fighting – But/ (alap-iskolagyakorlatok) A Barantában a hosszú bot /but/ alkalmazása lényegében megegyezik a vívólándzsa alkalmazásával. A hegy csak tovább növeli, bővíti a fegyver alkalmazási-technikai gyakorlatrendszerét. A tradicionális magyar harcművészet egy eszközként kezeli és dolgozza fel a két fegyvert.

 

- Három alapfogást különböztetünk meg: a hármas osztott fogás /Türje fogás/, amely a zalai, az őrségi, a kunsági, bihari területeken volt használatban, a hátsó vívó fogás /Pat fogás/, amely a somogyi, drávamenti, hansági, balatoni, szamosközi falvakban alkalmaztak, valamint a fordító fogás /Hortobágy/ ami a nagykunsági, nyírségi, felvidéki területeken volt közkedvelt.

Vívólándzsa-Hosszú bot /But//Hungarian Stick-Fighting – But/

( alap-iskolagyakorlatok )

 

Az iskolagyakorlatok a Baranta technikai elsajátításának alapgyakorlatai. Egy részük a fegyveres alapmozgások megtanításában segédkezik /alapállás, alap forgatások, elmozgások, védőmozgások, fegyverelvételek, ugró testhelyzetek/, egy részük valós harci mozzanat  /akció/ modellezése. Minden Baranta fokozatvizsgához szorosan kapcsolódnak. Az egyes szintekhez megfelelő számú iskolagyakorlat alkalmazói /készség/ szintű ismerete szükséges. Az iskolagyakorlatok számozása követhető a Baranta Egység által kidolgozott rendszerben, de más rendszerben összeállított mozgásbázis szerint is. A gyakorlatok mennyiségi ismeretének azonban egyeznie kell.

Az iskolagyakorlatok elősegítik, hogy a gyakorlásokat végrehajtó barantázók egy felépített rendszer szerint csiszolják mozgásukat, kombinatív készségüket és elsajátítsák a fegyver kezeléséhez és az azzal való mozgáshoz feltétlenül szükséges alapismereteket. Az iskolagyakorlatokat célszerű állandó jelleggel vívópárban /folyamatosan cserélődő/ gyakorolni, mivel az ellenfél mozgási reakcióinak folyamatos érzékelése elősegíti a valós vívás során az eseményekre történő gyors reagálást.

 

A gyakorlatok esetében nem a naptári idő a legfontosabb mérőszám, hanem a végrehajtások száma, minősége és gyorsasága. A gyakorlások során ajánlott képzettebb vívópárral gyakorolni, mert így lényegesen lerövidül a képzési idő és a hibák azonnali javítása elősegíti a megfelelő stílus kialakítását. Az egyes elemeket lassan, elemző magyarázattal kell betanítani, ezután következik a folyamatos végrehajtás. A gyakorlatok megfelelő ismerete esetén a mozgás gyorsítására, valamint a gyakorlófegyverek súlyának növelésére kell fektetni a legnagyobb súlyt. Az iskolagyakorlatok többsége magyar táncvívási elemeket tartalmaz. A mozgás oktatása során először az ún. „Vonalvívás”-t kell oktatni, majd a az „elmozgásos-köríves” alaplépések rögzítése után a „belső körös”  harci szemlélet lépéstechnikáját.

Magyar jellegzetességek:

-               A hosszú bot a testmagasságnak megfelelő 160-180 cm / +5%, -5%/ hosszúságú,  3-4 cm átmérőjű keményfából /tölgy, bükk, kőris/ készült harceszköz.

-               A két véget a lándzsa értelmezése szerint hegyes végnek és tompa végnek nevezik.

-               Három alapfogást különböztetünk meg: a hármas osztott fogás /Türje fogás/, amely a zalai, az őrségi, a kunsági, bihari területeken volt használatban, a hátsó vívó fogás /Pat fogás/, amely a somogyi, drávamenti, hansági, balatoni, szamosközi falvakban alkalmaztak, valamint a fordító fogás /Hortobágy/ ami a nagykunsági, nyírségi, felvidéki területeken volt közkedvelt.

-               A fegyver valamely végének blokkolására előre készül az alkalmazó. Az első támadás csak jelzés értékű, ez teremti meg a valódi akció lehetőségét.

-               A csúsztató tartás mindhárom fogásnemre jellemző. Így biztosítják az ellenfél megfelelő távolságban tartását és a minimális reagálási időt /a védekezés szempontjából/.

-               A botokon láncok, vagy akasztó horgok, szíjak  /juhászkampó, csörgőbot, pányva/ jelenhetnek meg, ami a pásztorkultúra használati eszközeinek fegyverként való alkalmazását bizonyítja.

-               A támadások alapja a „váltó támadás”, ami azt jelenti, hogy a blokkolt vég után a másik véggel folytatjuk a támadást.

-               Az alkalmazások közben jelentősek a már-már öncélúnak tekinthető virtuóz forgatások, amelyek a váratlan támadás lehetőségét teremtik meg az ellenfél megfélemlítése mellett.

-               Jelentős szerepe van a bot-ládzsa alkalmazása során a kéz, a láb és a fej /ütés, rúgás, söprés, fejelés/ kisegítő szerepének.

-               A gyalogos /thug/ alkalmazás mellett jelentős szerepe van a vívólándzsa lovas /ráró/ alkalmazásának is.

             -            Az alkalmazások közben jelentősek a már-már öncélúnak tekinthető virtuóz forgatások, amelyek a váratlan támadás lehetőségét teremtik meg az ellenfél megfélemlítése mellett.

Hosszúbot Gyakorlatok leírása