A+ R A-

Csicsóka - a szegények eledele

A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja a benne levő tápanyagok értékesítését, felszívódását, fokozza laktató hatását és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1–B2-vitamin, niacin- és C-vitamin-tartalma.

 

 

 

A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, sőt e betegek még többet is fogyaszthatnak belőle. A fészkesvirágzatú csicsóka a napraforgóhoz (H. annus) hasonlóan Amerikából származik. Amerika felfedezésével került a gumója Európába. Őshazájában az indiánok étkezésében fontos szerepe volt. Évelő, az 5-6 cm vastag, 6-9 cm hosz-szú gumója a földben áttelelve minden évben új hajtást hoz. Gyökértörzse a föld felszíne alatt 10-15 cm-re körte alakúan megvastagodik, gumókat nevel. A gyökérközelében levő oldalgyökerekből a felszíni talajrétegben olykor hajszálgyökér-hálózat fejlődhet. Szára egyenes, felső harmadában elágazhat. Fejlődésének korai szakaszában dudvaszerű, később kissé fásodik, felületén serteszőrökkel fedett. Erőteljes növekedésű, magassága a 2-3 m-t is elérheti.
A levelek szórt állásúak, szélük ép vagy enyhén fogazott, tapintásuk kissé érdes. Az alsók nyelesek, szíves tojásdadok, a felsők ülők, tojásdad-lándzsásak. A növény végálló, összetett fészkes (tányér) virágzatát csak nagyon későn, nyár végén vagy ősszel hozza, esetleg egyáltalán nem is virágzik. A tányér jóval kisebb a napraforgóénál, benne csak 100-200 egyszerű virág található. A tányér szélén levőnyel-ves virágok fénylő sárga színűek, a rovarokat csalogatják, de meddőek. A virágzat közepén a hímnős csöves virágok nem egyszerre, hanem kívülről befelé haladva érnek, 1-2 napos eltéréssel.
A csöves virágok kora reggel nyílnak ki. Először a porzókat védő hártya pattan fel, majd később felhasadnak a portokok is és a virágpor a porzók összenövéséből keletkezett cső belsejébe hullik. Délután a bibeszál erőteljes növekedése következtében a bibe, maga előtt tolva a pollenszemeket, megjelenik a portokcső felett. Megtermékenyítés azonban nem következik be, mert a bibe érzékeny belső felülete még zárt, csak miután a portokcső fölé ért, akkor nyílik szét. A beporzás így legtöbbször csak másnap reggel történik meg. A késői virágzás miatt a megtermékenyítést termésérés már nem követheti, valamint az is előfordul, hogy a virágzatban csak nyelves virágok vannak, ezért a mi éghajlatunkon a csicsóka magról nem szaporítható.