A+ R A-

A bivalyok az avarokkal vagy a törökökkel érkeztek?

BivalyA bivalyok az avarokkal vagy a törökökkel érkeztek?
A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták.

 

 

 

Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejből készült sajt a mozzarella, a feta és a scheddar. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban.

A vadbivaly vagy vad vízibivaly (Bubalus bubalis arnee) ma már csak Kelet-Indiamocsaraiban él. Domesztikációjavalószínűleg Kínábanment végbe az i. e. 4. évezredeleje körül, majd Indiábanés Mezopotámiábanis megjelent a házibivaly. Ezekből az országokból terjedt el egész Délkelet-Ázsiában, majd Afrikában. Innen került át EurópábaSpanyolországonés Görögországonkeresztül. Ma a világon mintegy 150 millióra tehető a házibivalyok száma. Európában a dél-európai országok tartanak jelentős állományt. Az állomány ötöde Dél- és Délkelet-Ázsiában található.

Magyarországona bivalyt a 16. századóta tenyésztik. A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogyés Zala megyenehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A II. világháborúelőtt még Mezőhegyesenis volt egy értékes bivalytenyészet. Erdélyben - a Fogarasi havasokban, Kalotaszegen és a Sóvidéken - felújult a bivalytartás. Régi zoológiai leírásokban szerepel, hogy az avarok 560-ban Dél-Oroszországba bivalyokat vittek, sőt 596-ban Itáliába is szállítottak; ez azonban a bubalus latin szónak rossz fordításából következett, amely szó egyaránt jelent bölényt és bivalyt.

A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a XI. századból származik, majd II. Béla király 1138-as dömösi apátsági adománylevelében szintén szerepelnek bivalyok. A bivaly a Kárpát-medencei magyarságnak kedvelt állata volt, amely ma a kipusztulás szélén áll. Tejét és húsát fogyasztották, vastag bőréből talpbőrt, hámot és gyeplőt - az újkorban gépi hajtószíjat - készítettek. A házi bivaly igavonó ereje 50%-al nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt, 1935-ben a megcsonkított országban már csak 7069-es számláltak. Régebben Somogyban, Zalában és Mezőhegyesen tartottak nagyobb tenyészeteket. Magyarországon ma már csak néhány magángazdaságban találunk néhány egyedet. Erdélyben (Parajd környékén) és a Kárpátalján (Aknaszlatinán) nagyobb számban maradt meg; Kalotaszegen a bivalyt a "szegény ember marhájának" nevezték.

A II. világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén él. A kápolnapusztaiBivalyrezervátuma legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzésifeladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a MagyarBivalytenyésztők Egyesülete látja el.

Marmagassága 150-180 cm. A tehenek súlya 400-800 kg, a bikáké 600-700 kg, az ökröké 500-800 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre fekete, feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra. A bivaly igénytelen állat, megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket. A szarvasmarhánál nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, csak akkor támad, ha sarokba szorítják.

A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejből készült sajt a mozzarella, a fetaés a scheddar. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban. A bivalyborjúhús egyenértékű a marhaborjúéval. A bivaly még a szürke marhánál is igénytelenebb állat, mert megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket. A gümőkorral szemben edzett állat. A nőivarú egyedek 25–30 évig, a hímek feleannyi ideig, mintegy 15 évig tenyésztésben tarthatók.

A bivaly tavasztól őszig hajlandó a szabad ég alatt az időjárási viszontagságokat elviselni, októbertől márciusig viszont igényli a fedett helyet. A hortobágyi folyópartot a bivalycsorda „karbantartja”, még a nádat, a sást, illetve a savanyú füvet is lelegeli. Manapság az ökogazdálkodás része lehet a lassanként feledésbe merülő állat. Ám óvatosságra intünk mindenkit, hogy kísérő nélkül egymagában elinduljon bivalylesre, mert a felnőtt állat bizalmatlan, önfejű és kiszámíthatatlan, de ha borjú korában kerül a gazdához, szelíddé nevelhető, tanítható. A hortobágyi állomány éjszakára villanypásztorral körbekerített területen tartózkodik. Egyébként szabadon élnek, ezért némileg eltér a viselkedésük a kötőféken, istállóban tartott, vagy fogatolt és fejt bivalytehenekéhez képest. Télen szálas takarmányt is kapnak. Amikor fedeztetik a teheneket, Erdélyből vagy Bulgáriából érkezik bika, hogy elkerüljék a beltenyésztést.

Hogy milyen gyors a bivaly, erről Koszta János egy közelmúltban történt esetet mesélt el. Egy szekér elé fogott, betanított bivalypár egyszer csak ügetésbe kezdett. Lemérték az állatok sebességét, mintegy nyolcvan kilométeres sebességgel száguldottak, a terepjáróval nehéz volt utolérni és megállítani őket. A gondozók erőszakkal sohasem lépnek fel velük szemben, – a bivaly köztudottan sértődékeny, érzékeny és haragtartó állat – a szoktatáskor lóval hajtják, mozgatják őket, így hamar megszokják az alá-fölé rendeltségi viszonyokat, megtanulják, hogy az ember utasításait elfogadják. A kutya hangjától nagyon tartanak