A+ R A-

Regölés – Csodaszarvas

CSodaszarvasRegölésCsodaszarvas

regölés a téli napforduló korai eleink ünnepének emléke. A karácsony táji népszokások egyik legértékesebb hagyománya, egyike a legrejtelmesebb szokásainknak, melynek eredete, elemei, célzata - sok kutatás ellenére sem világos még a "szakemberek" előtt. Egyes kutatók szerint a regölés szokása Göcsejben /ill. a legrégebbi magyar csoportoknál/ alakult ki, innen terjedt el. Erdélyben és a Dunántúlon való hasonló együttes jelenléte, a szertartás belső szerkezetének egysége azonban azt mutatja, hogy több ezer éves, erős kulturális alapokon nyúgvó hagyományról van szó.
 

István napjától, december 26-tói újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló köszöntés -, bőségvarázsló, párokat össze bűvőlő, adománygyűjtő célzatú szokás volt.

 
A regölés a téli napforduló korai eleink ünnepének emléke. A karácsony táji népszokások egyik legértékesebb hagyománya, egyike a legrejtelmesebb szokásainknak, melynek eredete, elemei, célzata - sok kutatás ellenére sem világos még a "szakemberek" előtt. Egyes kutatók szerint a regölés szokása Göcsejben /ill. a legrégebbi magyar csoportoknálalakult ki, innen terjedt el. Erdélyben és a Dunántúlon való hasonló együttes jelenléte, a szertartás belső szerkezetének egysége azonban azt mutatja, hogy több ezer éves, erős kultúrális alapokon nyúgvó hagyományról van szó. Karácsony estéjén, illetőleg Szent István előestéjén jártak „regünyi”. Söjtörön már karácsony előtt két-három héttel kezdték, s karácsony másodnapjáig gyakorolták. Pusztamagyaródon karácsony másnapján, hajnalban regöltek.A szokás árpád-kori énekmondóink, az úgynevezett regösök után maradt fenn. A regösök, kóborló, ősi hagyományokat ápoló vándor énekesek voltak, kiket a nép néhol ördöngösöknek, máshol „jaítóknak”, segítőknek tartott. Karácsony este 15–20 éves fiúk, bandába verődve, maskarába öltözve, csörgő láncokkal, botokkal felszerelkezve, házról-házra jártak, s énekelve kívántak a házbelieknek boldog új esztendőt.
Általában hárman-négyen alkottak egy csoportot, kifele fordított bundában, szőrkucsmában jártak regölni. Felszerelésük tarisznyából és láncos botból állt, amit éneklés közben a földhöz ütögettek. Legszívesebben olyan házakba tértek be, ahol felnőtt lányok voltak, kiket a legényekkel „összeregöltek”.


Mikor a regösök egy-egy házba bekopogtak, megkérdezték, hogy „szabad- e regünyi?” Mikor engedélyt kaptak, kérésüket mondókával is megismételték:

-Megjöttek szegény Szent István szolgái a messze havas országból. Kinek füle, kinek keze fagyott le a nagy hidegben. A kietek adományából akarjuk meggyógyítani.”

.
A regősök ősi gyökerű, varázserejű jókívánságokat mondtak a háziaknak. A szokás legfontosabb mozzanata ugyanis a jókívánságok kifejezése. Hiszen a regősök eredetileg nem közönséges köszöntők, hanem varázserejű emberek, vagy erre az időszakra természetfeletti erőkkel bíró személyek voltak, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá idézése is. A "reg" szó hevületet jelent - a tátos rejtekezésére utaló kifejezés. A zajütésben és a "regö rejtem"-féle szavak ritmikus ismétlésében a tátos hagyományok hagyatéka mutatható ki. Utal a szokásnak a téli napfordulat ősi, természetes  ünnepével való kapcsolatára is.


Az Erdélyben és a Dunántúlon fennmaradt szokás részei:
- bevezető
- szarvas-ének (téli égbolt csillagképe)
- gazda-ének (bőséget varázsol a gazdának)
- összeregölés (leányt, legényt név szerint összeénekelve)
- záradék (adományra felhívás vagy elvonulás)

 

Férfiak, legények "kifordított bundában, kucsmában, kezükben láncos vagy csörgős bottal, köcsögdudával, furulyával léptek be a házba, és éne kelték a regősénekeket. Bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze, hogy mielőbb bekössék a fejét. Befejezésül az ősi refrént énekelték: hej regő rejtem."

Egyházasfalun (Rábaköz) gyűjtötték az alábbi változatot:

"Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Amoda át folyik egy sebës folyóvíz
aztat körül follja zöd selyem pázsitja
zöd selyem pázsitján csodatevő szarvas
csodatevő szarvasnak ezer ága boga
ezer ága bogán ezër mise gyertya
gyulladva gyulladjék ótadva aludjék.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Ide is mondanának egy szép legényt
Kicsoda volna szép legény Varga Jóska szép legény.
Amoda át is mondanának egy szép leányt
Kicsoda volna szép leány Német Rózsi szép leány
hej regö rejtëm, regö, regö, regö rejtëm.
Regüllük a gazdát vele az asszonyát
hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Szegen lóg egy zacskó telë van százassal
felë a gazdáé, felë a regüsöké,
hej regö rejtëm, regö, regö regö rejtëm."

A regölésben szerepel a csodaszarvas.
Szarvas

A szarvas a bőség, a termékenység jelképe. Az évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén egyetemes jelkép: -az örök megújulás, újjászületés szimbóluma. A regölés és a hozzá kapcsolódó rítusok alapján a csodaszarvas a téli napforduló égboltjának jelképe. A csodaszarvas szarvai közt a Nap, majd az azt helyettesítő gyertyák a megújuló, újjászülető fényt jelképezik, egyben a hosszú életet, a halhatatlanságot szimbolizálják. A regösénekek pogány, csillaggyertyás agancsú csodaszarvasa keresztény vonatkozásban a karácsonykor megszülető Krisztussal azonosul. A felhőből alászálló szarvas tehát égi követté válik - Krisztust jelképezi. A mitikus csodaszarvas a magyarságnak új hazát mutatott, a csodafiú szarvas, vagyis Jézus Krisztus az égi hazát nyitotta meg István királynak. Ebből is kitűnik, hogy a régi szokásokat átszínezték a nyugati keresztény vallás elemei.

 

Bár a magyar néprajzkutatás sokat vizsgálta a regölés, a regösének kérdését, eldönteni mindmáig nem sikerült, hogy létezett-e vagy nem a honfoglalás előtt olyan ének a csodaszarvasról (vagy egyébről!), amelyet a téli napfordulón adtak elő. Szinte elképesztő, de a jól ismer „magyarázzuk kívülről elv” gyakorlata miatt a legtöbben azon az állásponton vannak, hogy a magyarságnál a mai hazájába való költözés után, az itt élő, és a szomszédos népek hatására alakult ki ez a mágikus rítus. A regösének rokonságának kérdése a magyar népzene erősen vitatott dolga. A kutatók szerint eurázsiai gyermekdalok, ráolvasó énekek, mondókák, tartoznak a többé-kevésbé számba jöhető, szétágazó rokonságba.