A+ R A-

A borsikanyelű verecselt kenderostor

KenderA borsikanyelű verecselt kenderostor

A borsikafenyő vastagabb ágaiból készült a 4, 8, 16 illetve 32 ágú ’verecselt’ kenderostor nyele. Egy 40-50 cm-es, lehetőleg bogmentes részt, melynek átmérője legalább 3-4 cm, meghántottak. Az egyik végén 5 cm-nyi részen rajta hagyták a kérgét.

 

 

A megmaradt háncsig a keresztmetszet függvényében 6-8 egyenlő hasábra hasították fel az ágat. Az így nyert körcikk alapú hasábok éleit meggömbölyítették, és hat vékony hengert formáltak belőlük. A következő művelet: a leendő ostornyél két végét két kézzel megfogták, és teljes erőből megcsavarták. A tövénél összetartott hat henger a túlsó, szabad végükre gyakorolt ’facsarás’ hatására egymáson elfordult, így akár 3-4 sodrat is létrejöhetett. A megcsavart ágat a már előre előkészített láng fölött lassú mozgással, egyenletesen ’megjáratták’.

A BORSIKANYELŰ VERECSELT KENDEROSTOR

 

A borsikafenyő vastagabb ágaiból készült a 4, 8, 16 illetve 32 ágú ’verecselt’ kenderostor nyele. Egy 40-50 cm-es, lehetőleg bogmentes részt, melynek átmérője legalább 3-4 cm, meghántottak. Az egyik végén 5 cm-nyi részen rajta hagyták a kérgét. A megmaradt háncsig a keresztmetszet függvényében 6-8 egyenlő hasábra hasították fel az ágat. Az így nyert körcikk alapú hasábok éleit meggömbölyítették, és hat vékony hengert formáltak belőlük. A következő művelet: a leendő ostornyél két végét két kézzel megfogták, és teljes erőből megcsavarták. A tövénél összetartott hat henger a túlsó, szabad végükre gyakorolt ’facsarás’ hatására egymáson elfordult, így akár 3-4 sodrat is létrejöhetett. A megcsavart ágat a már előre előkészített láng fölött lassú mozgással, egyenletesen ’megjáratták’. E manőver alatt volt fontos szerepe a le nem hántott kéregnek, ami biztos fogást nyújtott az edzés során. A megcsavart ág láng fölött forgatása külön erőfeszítést igényelt, mert nemcsak erővel kellett tartani, de minden irányból egyenletes edzést is kellett biztosítani. A könnyebb kezelhetőség kedvéért a hat szétálló, meggömbölyített ághenger szabad végét egy kötővel vagy szíjdarabbal összekötötték. A láng fölötti edzés addig tartott, míg megszűnt az ágak kicsavarodási kényszere. Ez egy-két órát is eltarthatott. A fáradságot ellenben megérte, mert könnyű, rugalmas ostornyelet lehetett így létrehozni.


A borsika-ostornyél fel nem hasított végéhez erősítették a kenderből verecselt 3-3,5 m-es kenderostort, bőrnyaklóval és fém karikával, hogy ’könnyen járjon’. A szabadon álló ágakat szíjjal bevonták, fogású ostornyelet képezve így ki.


Amikor a ’harsintás’ bekövetkezett, a nyél új formát vett fel, s mintegy folytonos görbét írt le a kenderből verecselt résszel. Pásztorok véleménye szerint egy edzett nyelű ostorral félerővel lehet ’harsintani’. Ha valaki bosszút akart állni a pásztoron, megtörte ostora nyelét.

 

Első látásra ez nem mindig vevődött észre, de használatkor rögtön kiderült. A leírt módon készített ostornyelet nem lehetett darabokra törni, csak ’meggyökkenteni’, s azt is nehezen. Ilyenkor a rostok egy része törött csak el, a többi összetartotta a nyelet, de rendeltetésére már alkalmatlan volt. Harsintáskor, vagyis amikor a pásztor a feje felett háromszor körbeforgatta az ostort, és egy hirtelen mozdulattal az ellentétes irányba megrántotta, az ostor végén levő ’csapó’ csattanó hangot adott ki. A csattanó hangot csak akkor lehet elérni, ha az ostortest végén lévő csapó sebessége (ami a legnagyobb sebességet veszi fel, legtávolabb lévén a nyéltől) meghaladja a hang terjedési sebességét. Hirtelen leállításakor lökéshullám keletkezik, s ez adja a pukkanó hangot. Ezért fontos, hogy az ostor elég hosszú legyen, mert rövid madzaggal aligha lehet ezt elérni. A csattanást eredményező részt, a csapót (ami 20-30 cm) természetesen külön erősítik az ostorhoz. A csapó a harsintás gyakorisága függvényében kopik, alkalmanként 0,5 cm-nyit. Ezért cserélni kell. Egy ostor akár száznál több csapót is kiszolgálhat.


A pásztor a csorda terelésekor harsintott, méghozzá úgy, hogy az ostor vége a csordától eltávolodott marhát elérje. Ezzel igen csípős fájást okozott. Néhány eset elég volt ahhoz, hogy az állat megtanulja, hogy a harsintás = fájdalom = vissza a csordához jelentésű. Ha ezt nem felejtette el, már nem kellett a pásztornak az ’elcsángáló’ tehénig szaladnia, csak egyet harsintania, s az eltávolodott marhák térültek a csorda felé. Ugyanilyen szerepe volt a láncos botnak is, amivel a pásztor meghajította az elbitangolt tehenet. A lánc csörgése hamarosan a fájdalomérzettel társult, s már elég volt, ha a pásztor megrázta a botját, az állat indult a csordához. Így a pásztor is, az állat is jól járt. A pásztornak nem kellett az állatig elmennie az ostorral, illetve nem kellett az elhajított bot után szaladgálnia.

A marha pedig elkerülte az ütlegelést. A harsintás jellegzetes, puskalövésre emlékeztető hangja a vadállatok távoltartását is elősegítette. Amikor a kutyák jelezték a vad közeledését, a pásztor gyakrabban harsintott, az állatok is közelebb húzódtak egymáshoz, s a zajtól a vad legtöbb esetben elriadt.


Forrás:
Kisné Portik Irén - A fenyő hasznosítása a Székelyföldön

 

 

Publikációk:

 

 

  • Felső - Maros menti keresztszemesek Kriterion, 1985
  • Népismereti dolgozatok: Két nagyanyám időjósló mondókái Kriterion 1994
  • Vasárnapban: Édes hazámnak akartam szolgálni (Domokos P.P.-ről) 1997. júl. 20.
  • Gyergyó hetilapban: Gyergyó-medence népi építkezésének deszkakivágásai 1990
  • Gyergyói Kisújságban: Gyergyó és a fenyő cikksorozat (1 - 35) 1999 máj. - dec.
  • Napi Magyarországban: Kettős ünneplés (húsvétról) 1999. április 3.
  • Hargita Népe: A húsvéti ünneplés kettős gyökere 1999. április 3.
  • Gyergyói Kisújságban: Jeles napok cikksorozat (1 - 36) 2000. jan. - szept.
  • Gyergyói Kisújságban: Néprajzi téma rovatban 18 különböző című cikk 2000-ben
  • Vasárnapban: (katolikus hetilap) A Húsvét néprajzi értékei 2001. április. 15
  • Erdélyi Naplóban: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában (részlet) 2001.nov.20.
  • A szárhegyi Lázár-kastély rövid története Alutus kiadó, Csíkszereda 2002.
  • Kossuth Lajos a magyar nép tudatábanMark House kiadó,Gyergyószentmiklós 2002

Kéziratban:

  • I. SZÉPANYÁM FONTA, DÉDANYÁM SZŐTTE
    A székelyföldi lakás-textíliáknak, több mint 100 textil-technikai rajzával, 100-nál több fekete-fehér és ugyanennyi színes fotóval, 25-30 oldalas szöveggel.
  • II. MINDEN NAPRA EGY GYERGYÓI ROKOLYA
    365 gyergyói rokolya (szőttes szoknya) csíkmintája, kb. 50 fotóval, 20 oldalas leírással. Néprajzi értékelés: a módossági jegyekről a színek szimbólumáról.
  • III. SZÉKELYFÖLDI ÍROTT TOJÁSOK POGÁNY ÜZENETE:
    Témakörök:

1.     A tojás mint az etno-genézis része

2.     Az erdélyi hímes tojások mintáinak etno-szmiotikája, a sámán hit jegyében.

3.     Néprajzi statisztikai feldolgozás, a minták elterjedési adatairól

Legalább 300 kiterített írott tojásfelület kb. 800 fotó.

  • IV. POGÁNY ÖRÖKSÉG CSÍK-, GYERGYÓ- ÉS KÁSZONSZÉK NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉBEN
  • V. A borsika nyelű verecselt kenderostor készítése és hasznossága (20 old., 50 fotó)
  • VI. Vesszőmunkák ( 18 old., 20 fotó)

Oldal tetejére