A+ R A-

Gazdag vízkészlete miatt felértékelődhet Magyarország

Magyarország vízkészlete

Szakértők feltételezik, hogy száz év múlva az édesvíz legalább akkora kincs lesz, mint ma az olaj. A világon jelenleg 1,1 milliárd ember nem jut biztonságos, tiszta ivóvízhez. Egyes „jóslatok” szerint Magyarország viszonylag gazdag vízkészlete miatt jelentősen felértékelődhet. A Víz Világnapja alkalmából az Eurostat az ivóvízellátás és a szennyvíz-elvezetés kérdéskörét mutatta be számokban.

 

 

 

A szakemberek adatai szerint azokban az EU-tagállamokban, ahol erre vonatkozó adat fellelhető, a legtöbb háztartásban van ivóvíz, az ellátottság 70-100 százalék között mozog. Minden egyes házban Cipruson és Hollandiában van ivóvíz, itt az ellátottság aránya 100 százalék, 99 százalékos az arány Franciaországban és Németországban. További hét országbanköztük Magyarországon is – az ellátottság 90 százalék feletti: Dánia (97 százalék), Belgium (96 százalék), Magyarország (93 százalék), Szlovénia (91 százalék), Csehország, Írország és Ausztria (90 százalék). A legalacsonyabb ellátottsági szinttel Észtország (72 százalék), Litvánia (76 százalék), Szlovákia (84 százalék) és Lengyelország (85 százalék) rendelkezik.

Az EU-ban az összegyűjtött szennyvíz 14 százalékát nem tisztítják: ezen a téren Hollandia áll a legjobban, ahol a szennyvíznek csupán 1 százalékát nem tisztítják, a második Nagy-Britannia 3 százalékkal, a harmadik Luxemburg 5 százalékkal. Málta a begyűjtött víz 87 százalékát nem kezeli, ezzel lett sereghajtó, Szlovéniában ez az arány 67 százalék, Cipruson 65 százalék. Magyarországon a begyűjtött szennyvíz 5 százalékát nem kezelik, 25 százalékát viszont kétszer, 11 százalékát háromszor is tisztítják.

A Víz Világnapja alkalmából a WWF Magyarország közleményben hívja fel a figyelmet a Dráván jelenleg is zajló természetrombolásra. Hazánk harmadik legnagyobb folyóján évtizedek óta nem jellemző a hajózás, mégis vízi útnak van kijelölve. Ez arra kötelezi a hazai hatóságokat, hogy a kavicszátonyok kotrásával biztosítsák a merülési mélységet. A WWF azt szeretné elérni, hogy a nem létező igények kielégítése helyett, a természeti értékek megőrzése kerüljön előtérbe az érintett folyószakaszokonolvasható a ma.hu-n. Jelenleg Afrika lakosságának 40 százaléka nem jut hozzá az alapvető higiénés feltételekhez, amelyek megteremtéséhez a víz hiányzik. A világon jelenleg 1,1 milliárd ember nem jut biztonságos, tiszta ivóvízhez.

Egyes szakértők azt feltételezik, hogy száz év múlva az édesvíz legalább akkora kincs lesz, mint ma az olaj. Merészebb jóslatok szerint Magyarország viszonylag gazdag vízkészlete miatt jelentősen felértékelődhet. A két feltörekvő nagyhatalom, Kína és India viszont vízhiányos területnek számít, ahol három emberből egy nem jut elegendő vízhez. A Világbank felmérése szerint a világ nagyvárosai közül Delhiben lehet a legrosszabb feltételekkel vízhez jutni. Ráadásul a világ lakosságának harmada olyan területen él, amelyen a következő két évtizedben súlyosbodik majd a vízhiány.

Tanulságos ugyanakkor brit kutatók vizsgálata az afrikai vízellátás javításáról: azokban a dél-etiópiai falvakban, ahol kutakat fúrtak, a nők termékenysége háromszorosára emelkedett, miután már nem kellett kilométerekről hordaniuk a vizet. Végeredményben a gyermekhalandóság csökkent, a lakosság általános egészségi állapota viszont nem javult, mert a szűkös létfeltételek mellett több embert kellene táplálnihangzott el az InfoRádióban.

A víz évtizedében, 2005 és 2015 között Magyarország vízi közműveit balkáni színvonalú helyett európaivá tesszükmondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a keszthelyi Festetics-kastélyban, a Víz Világnapja alkalmából tartott központi ünnepségen. A tárcavezető az eseményen Vásárhelyi Pál Díjat, Sajó Elemér Emlékplakettet és miniszteri elismerő okleveleket adott át a vízügy területén kiemelkedően dolgozó szakembereknek.

Forrás : MNO