A+ R A-

Ujgur Közmondások

Újgur nemzeti lobogóUJGUR KÖZMONDÁSOK

Szülőhazádat holtodban se hagyd el.

 

 

 


Buda Ferenc
KIMONDOTT SZÓ - KILŐTT NYÍL
Török népek szólásai és közmondásai
Terebess Kiadó, Budapest, 1998
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

UJGUR KÖZMONDÁSOK

Szülőhazádat holtodban se hagyd el.

Mitsem a más honában légy, inkább a magadéban légy.

Megtérvén a jászlára talál, megtérvén a férfi házára talál.

A férfi munkára termett, a juháldozatra.

Asszony szárnya a férje, férfi szárnya a földje.

Gyűszű nélkül asszony nincs, sarló nélkül férfi.

A láb ha nem lép, a sem futhat.

Embert a munka táplálja, a renyheség csak rongálja.

Kemény fát lágy féreg esz meg.

Ha a kéz dolgozik, kerül a fogaknak is munka.

Ha délig élsz is, keresd meg az estére valót.

Lassú járásnál az állva maradás rosszabb.

Tétlenség a nincstelenség kapuja.

A lusta ülve alszik, fekve dolgozik.

Dolga-nincs embernek minden nap ünnep.

Ki a szérűn, ki a szalmán.

Gyümölcsét ha eszed, fáját se feledd el.

Föld a termés anyja, de munka az apja.

Gazdátlanul a föld is árva.

Reggel ha vágsz, este fenj.

Messzi a nap, de melegít.

Tavaszidő a vastagot elvékonyítja, a vékonyat kettészakítja.

Apa-anya áldása tűztől-víztől megóv.

Ahová a megy, oda a fonál is.

Szilárd tengelyen jól forog a kerék.

Mintsem hogy rossz asszony karjában feküdj, inkább asszony lábánál halj meg.

Dinnye az indától messzire nem gurul.

Benő a kisgyerek feje is, mire a követ kimondja.

Ház dísze a gyermek, asztal dísze a vendég.

A szérűn magot hagyj, a világban utódot.

Gyermek nőttével a gond is megnő.

Gyermekedcsak felnőttéig, unokádéleted végéig.

Asszony a szerelmet negyven évig a szívében őrzi.

Kinek a szeme vak, kinek a szíve.

Békés ökörnek belül a szarva.

Nem én vagyok görbe: az út kanyarogmondja a kígyó.

Bármily görbe a kígyó, az üregében kiegyenesedik.

Aki a lóval nem bír, a nyerget üti.

Aki elesik, a föld megtartja.

Gyanakvás a bizalom gyilkosa.

Kés a nyelét meg nem vágja.

Gonoszság aláb alatt, jóság – a fák felett.

ember lába alatt bogár sem pusztul.

Isten a békának farkat, szamárnak szarvat okkal nem adott.

Az igazság hajlik, de nem törik.

Üllő a pörölytől nem retteg.

Szél a tevét ha feldönti, a kecskét az égen keresd.

Erőstől ne félj, gyöngéhez ne nyúlj.

Kudarc a siker anyja.

Ahová a kezed nyújtottad, lábad ne nyújtsad.

Ártatlanul  az ebet se üsd meg.

Mielőtt lovat vennél, jászlat készíts.

Féreg a fát belülről rágja.

Szamarad jól kösd meg, aztán bízd Istenre.

Vért vérrel lemosni nem lehet.

Szárnya van a tyúknak, repülni mégsem tud.

Oktalant ne oktass, süketnek ne suttogj.

Ha bolond is a beszélő, aki hallgatja, okos legyen.

Ház leégte után késő kutat ásni.

Megeszi a kutya a bocskort, maga meg mezítláb mászkál.

Isten ha ád, nem kérdi, ki az apád.

Az öröm elszalad, a remény megmarad.

Sebre sót ne hints.

Dörög az ég, de eső nincs, dühös a vén, de erő nincs.

Vén tigrisből a legyek is bolondot űznek.

Holnapi víz a mai szomjat el nem oltja.

Szegény ember ha tevére ül is, lábszáron harapja a kutya.

Volna csak kondérom, derelyét ennék, de lisztet nem lelek, olaj meg nincsen.

A pénzpiszok a kézen.

Bikát a szarvánál, embert a szavánál fognak meg.

Kicsi ember is nagyot álmodik.

Javításhozrontani kell.

Egy szó kevés, két szó sokmásfél szót honnét vegyek?

Jóságért jóságminden ember dolga, gonoszságért jóságderék ember dolga.

Ellenségednek mintsem halált kívánnál, magadnak életet kívánj.

Mintsem hogy konkoly magva légy, búzának szalmája légy.

Ha a mesterség bámészkodással megtanulható volna, a kutya már rég mészáros volna.

Munkátlan tudásesőtlen felhő.

Vaknak mécses nem kell.

Virágra hulló harmat a virág szomját el nem oltja.

A nincsnek egy a gondja, a vannakezer.

Erdő farkas nélkül, falu tolvaj nélkül nincsen.

Jól lát a vak a sötétben.

Vasat a moly meg nem esz.

Kés a tokjánál többet ér.

Vargának csizmája nincs, kovácsnak baltája.

Lagziba a szamarat vízhordani hívják.

Ebnek átkától a bolha meg nem döglik.

Ízetlen dinnyének temérdek a magva.

szó a lelket táplálja.

Hallott szónak gazdája nincsen.

Nyaka-kötött kutya vadászni nem való.

Az árkot ha sírva ásod, a vizet játszva ereszted.

A rest kétszer dolgozik.

Lovad ha , minek az ostor?

Munka az étvágyat meghozza.

Dologtalan férfinál a tojást tojó tyúk többet ér.

Dolgozz fáradásig, egyél jóllakásig.

Kellő kőnek súlya nincsen.

Ki a más száját lesi, éhen marad.

A napot ha látni akarod, korán kelj.

Napi munkát ha téssz, hajnaltól kezdjed, évi munkát ha téssz, tavasztól kezdjed.

Amennyit alszol, annyit maradsz éhen.

Rest réce előbb kap szárnyra.

Rabként dolgozz, úrként egyél.

Ha módját teremted, kosárban is megáll a víz.

Vízbe esett ember esőtől nem tart.

Víznek értékét a kútásó tudja.

Ki a méhet kibírja, az eszi a mézet.

Lustának az udvarbeli víz is messzi.

Fog vájásával a has meg nem telik.

Heverő marhának nem jár a takarmány.

A munka maga-magát dícséri.

Az égből ha esik is, haszon a földnek.

Holnapi farokfaggyúnál a mai tüdő többet ér.

Ha adsz, kapsz, ha vetsz, aratsz.

Egy nappal előbb ha vetsz, egy héttel előbb aratsz.

Egy fecske jöttével tavasz nem lesz.

Mitsem egy zsák aranyad, inkább egy talpalatnyi földed legyen.

Ahogy a búza mondja:
Engem ha jégbe hempergetsz, téged én lisztbe hempergetlek.

Földbe ami kerül, virág leszen, tűzbe ami kerülhamu.

Földed míg nincsen, jószágod sincsen.

Földnek a dudva szülötte gyermeke, a gabona csak mostoha gyermeke.

Ha éget is, a nap.

Tél virága – a tűz.

Tél gondját nyáron intézd, nyár gondját télen.

Tél hidege a testet hatja át, tavasz hidege a lelket.

Szikkadt földön a víz meg nem áll.

A víz elmegy, a marad, vizet ki nem fog – éhen marad.

Nyárnak ganaja télire orvosság.

Nyáron szánodat készítsd, télen szekeredet.

Kódorgó szamarat farkas esz meg.

Egy tőke szőlő negyven embernek elég.

Két félegy egész.

Két ház szórólisztjeegy háznak étek.

Sok száj ha egy leszen, egy száj semmi leszen.

Sokan ha köpnek, lesz belőle.

Tűznek füstje a kürtőhöz igazodik.

Sűrű ménes közepette egy sánta csikót észre sem venni.

Tűzifa az aprajával gyullad.

Csöppenként csöppenve a vödör megtelik.

Négy ember ha összefog, kőből is virágot hajtat.

Magányosságot megismerni a más hazájában lehet.

Szélben kiáltónak hangja hiába vész el.

Testvér ha nem tetszik, rokonra hol találsz?

Bátyád akit elveszaz a nénéd.

Testvér ha megbánt is, meg nem útál.

Lónak lábát a csikó megtapossa.

Lovat ha veszel, közelről végy, asszonyt ha veszelmessziről.

Apáddal amit téssz, fiadtól azt látod.

Kinek apja meghalt, simítsd meg a fejét.

A férfit ki férfivá teszi, az is az asszony, ki földdé tesziaz is az asszony.

Férfinak szíve hajlítható.

Ha kert gazdája vagy, szakíts a virágból, ha meg szerelmes vagy, ne félj a haláltól.

A vásárban ezer ember, a szívbenegy ember.

A gyermek ölbeli korban dédelgetni való, felnőtt korában égetni való.

Hűtlen testvérnél jobb a szomszéd.

Távoli rokonnál jobb a közeli barát.

Ha medve is – férjem legyen, ha odu is – házam legyen.

Menyecskének lábától óvakodj, juhásznak botjától.

Szeretetlen társnál jobb a meleg tűzhely.

Ami a szemtől távol, a szívtől is távol.

Szerelmes lány a lóganét is holdnak látja.

A szívnek szeme nincsen.

Látni a szemnek haszon, szeretni – a szívnek.

Leánygyermek – a ház ékessége.

Lányos házhoz negyven lovat pányváznak.

Lányt az anyja őrizzen, fiút az apja.

Leánynak negyven a lelke.

Még egy verébnek is van szíve.

Borjú a csűrt üresíti, kicsi gyermek a kenyeres ládát.

Kinek fia van – maga van, kinek lánya van – nyoma van.

Szívet el ne adj.

Házad állapotát szomszédodtól kérdezd.

Amit te vetsz el, a gyermekeid aratják.

Seprű – a ház szolgálója.

Héjnál a magva édesebb.

Kinek a kovásza, annak lányát vedd el.

Embernek embersége megdühödtekor tudódik ki.

Ha ember akarsz lenni, pénzzel ne barátkozz.

Ki keveset nem tud, sokat sem tud.

Éhes embernek cudar a dühe.

Halni készülő varjú sólyommal játszik.

Aki nem ád, azt adván szégyenítsd meg.

Fösvénynek ganaját a nyárs át nem járja.

Fösvénynek mécsese ha folyik, szeméből a könny folyik.

Fösvény a tetű belébe is hurkát töltene.

Egy foltnak lyukán ezer átfér.

Egy latnyi vagyon végett ezer latnyi szorgalom szükséges.

Búzának örvén a konkoly is vizet iszik.

Púpos ember a sírba tértekor kiegyenesedik.

A dadogó szólásra nem való, a tolvajőrzésre.

Két kosnak feje egy kondérban el nem fér.

Aki belül szorong, azt a világ is szorongatja.

A kutya még a tányérjára is irigy.

Ki falva nem lakik jól, nyalva sem lakik jól.

Egy pénz sincs a zsebében, s a teve fogát számlálja.

Égő tűznek füstje nincs.

Vak amit megfog, süket amit meghall, el nem engedi.

A madarat étekkel szedik , az embert szóval.

Olajos edényre kívülről ráismerni.

Étel ízét a adja meg.

Mollának lenni könnyű, embernek lenni nehéz.

A reggeli éteket el ne hagyd.

Mohónak gyomra étektől fájdul.

Az ajtó ha nyitva áll is, kérdezve lépj be.

Kutyáját el ne külddzokon veszi a vendég.

Fekete kondérnak az étke jóízű, rizses réztálnakaz alja.

A vendég ha keveset tanyázik is, sokat tapasztal.

Vendég elé étket rakj, két kezét szabadon hagyd.

Vendégnek távoztát ne kérdezdérkeztét kérdezd.

Mielőtt a vendéget ellátnád, a lovát lásd el.

Házba léptéig a vendég röstellkedik, házba lépte után a házigazda.

Megbecsült vendég kenyér fogytakor érkezik.

Hívatlan vendég rosszabb a bogáncsnál.

vendég enni jön, a rosszpletykálkodni.

Rágatlan nyelt ételnek jóíze nincsen.

Foga-kinőtt gyermeknek rágva adott étel nem való.