A+ R A-

A hun örökség nyomában

hun lovas szoborA hun örökség nyomában-Magyar kutató járt a hunok fővárosában
Mongol Birodalom alapításának 800. évfordulóján Dzsingisz kán személye valóságos ikonná vált, amint erről jövő tavasszal mi is meggyőződhetünk a Nemzeti Múzeum kiállításán.

 

 

 

 


A mongol kutatók körében pedig felértékelődtek a magyarországi hun emlékek: nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak, s kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk.Vita van a hunok antropológiájáról, ugyanis a mongol kutatók között sokan a mongolok őseit kívánják látni a hun leletekben, amit azonban a leletek nem támasztanak alá. Az eddigi leletek alapján az a valószínű, hogy a hunok europid jellegűek voltak, akiknél keleten megfigyelhető mongoloid jelleg is.

A hun örökség nyomában

Magyar kutató járt a hunok fővárosában

A Mongol Birodalom alapításának 800. évfordulóján Dzsingisz kán személye valóságos ikonná vált, amint erről jövő tavasszal mi is meggyőződhetünk a Nemzeti Múzeum kiállításán. A mongol kutatók körében pedig felértékelődtek a magyarországi hun emlékek: nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak, s kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk.


Milyen iskolák, történészi álláspontok léteznek az orientalisták, mongolisták között?

Obrusánszky Borbála: Jelenleg a mongolista történészek azon az állásponton vannak, hogy a hunok hozták létre azt a sajátságos pusztai államformát, melynek egyes elemei évszázadokon keresztül megőrződtek. Szintén egységes álláspont alakult ki a xiong-nu és a hun nép azonosságáról, sőt a kínai nyelvészek azt is tudni vélik, hogy a xiong-nu kifejezés valójában egy hunnu alakot ad vissza, a régi kínai kiejtés alapján. Ma már azt is elismerik a hun kutatók, hogy a hunok egy sajátos, önálló kultúrát teremtettek meg Eurázsia-szerte, melynek elemeit megtaláljuk  az eurázsiai népek között.

Vita van a hunok antropológiájáról, ugyanis a mongol kutatók között  sokan a mongolok őseit kívánják látni a hun leletekben, amit azonbanleletek nem támasztanak alá. Az eddigi leletek alapján az a valószínűhogy a hunok europid jellegűek voltak, akiknél keleten megfigyelhető  mongoloid jelleg is. Új eredmények vannak a nyelvészet területén is. Bár még sokan azt állítják, hogy a hunok törökül beszéltek, az eddig feltárt hun szavak ugyanúgy lehetnek mongol szavak is - tehát nem biztos, hogy a hunok nyelve török volt. Ucsiraltu, mongol nyelvész szerint a hun nyelvből vált szét a török és a mongol, de ő a magyar nyelvben meglévő sok  száz mongol szó eredetét abban látja, hogy egykor a magyarok is a hun birodalom részei voltak. Egyébként a kínai nyelvészek kimutatták, hogy a kínai nyelvben mintegy 2000 hun szó található.

Az elmúlt évtizedekben milyen jelentős hun emlékek kerültek elő?

OB: Az elmúlt évtizedekben a hunok egykori lakóhelyéről: Észak-Kína több tartományából, Oroszországból valamint Mongóliából nagyon sok új lelet került elő. Kína, Belső-Mongólia Autonóm Tartományából leghíresebbek az ún. ordoszi kincsleletek, amelyek ugyan 1972-ben kerültek elő, de azóta  csak egy monográfiában (Érdy Miklós könyve) van részletes leírás róla. Az i.e. 5-3. századból származó leletek között gazdag arany és  bronz tárgyak kerültek elő. De a hivatalosan hamarosan megnyíló belső-mongóliai  Hun Múzeumban bemutatnak nemrégen előkerült hun női diadémokat, és építészeti emlékeket, sőt hun pecsétnyomókat is, amelyek a tartományi ásatások során kerültek elő.

Az Ordosz déli részén is sok arany és bronztárgy került elő, amelyek a Xian-i Tartományi Múzeumban vannak kiállítva. Ezek főleg Han-koriak (i.e. 206- i. sz. 220). Kínában nagyon fontos építészeti emlékek is előkerültek. Két éve jutott el hozzánk a hír, mely szerint a kínaiak a Világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni a déli hunok épített örökségét, Tongwanchent, amelynek eredeti neve Fehérvár (kínaiul: Bai cheng) volt. A délen  maradt hunok azonban több várost is építettek, bár néhány korábbi városuk eredetileg kínai erődítmény volt. Ugyancsak hatalmas városi településre utaló jelek kerültek elő a Bajkál- mentén, ahol nagy kereskedelmi és kézműipari városok voltak, a két legjelentősebb feltárás Ivolga és Deresztujn kiásása volt.

Mongol területen H. Perlee végzett terepbejárást a régi városmaradványoknál, falaknál, és kb. 15 települést nyilvánított hun korinak. Ezek közül a legnagyobbnál, a Góbiban lévő Bajanbulagnál már megkezdődtek a régészeti feltárások, orosz-mongol részvétellel. A hun emlékek után azonban Mongólia szinte minden megyéjében folynak ásatások, eddig megközelítően ezer sírt tártak fel, orosz oldalon, a Bajkál- déli részén pedig körülbelül kétezret. A leghíresebb mongóliai feltárás az ún. Gol Mod I-II. projekt, melyet a franciák vezetnek, és a Mongólia középső részén lévő előkelő sírokat tártak fel.