A baranta egy folyamatosan fejlődő harcművészet. Technikáit a magyar történelem során alkalmazott küzdelmi és harci eljárásokból meríti, melyek
gyűjtés során kerülnek be a mozgáskészletébe. Valójában a magyar harci illetve népi testkultúra elemeinek feltárásával, rendszerezésével, és korunk igényeinek megfelelő átalakításával, kiegészítésével foglalkozik. A baranta filozófiai irányzatnak is tekinthető, mely a magyar népi kultúrából merítkezik.
A baranta két szakággal rendelkezik: gyalogos és lovas. Mindkét szakágnak megvannak a sajátosságai, de az alapeszközök ugyanazok, a magyar harci kultúrára és hagyományokra jellemző fegyverek, mint az íj, a szablya, a karikás ostor, a fokos, a rövid és hosszú bot, a lándzsa, a csatabárd, a pajzs, a csatakereszt, a kés, és még sorolhatnánk. A barantásoknál elvárás, hogy ne egyetlen fegyverre specializálódjanak, hanem a lehető legsokrétűbben fejlesszék magukat. Ezáltal egymástól teljesen különböző képességeket alakíthatnak ki (pl. íjászat és birkózás), az így elért általános, sokoldalú ügyességet akár a mindennapi életben is kamatoztathatják. A barantában nagyon fontos a kétkezesség, kétoldalasság, így egyrészt az izomzatot mindkét oldalról azonos terhelés éri, megmaradhat a test-szimmetria, másrészt az idegrendszer is összetettebben, egészségesebben fejlődhet.
A baranta szükségesnek tartja, hogy a harci elemek biztonságos gyakorlása mellett, egy barantás a magyar szokásokat és kultúrát is elsajátítsa és megtartsa. Emiatt egy barantásnak nem csak harcolni kell tudnia, hanem táncolni, énekelni, mesélni és szokásokat megtartani. A barantának a keleti harcművészetekkel ellentétben nincsen mesterszemlélete, mivel a magyar nép kultúráját tartja tanítójának, ami folyamatosan változik, fejlődik. Állandó értékek mentén határozza meg és formálja a hagyományt, amit az idős emberektől tanult, és amit a gyermekeknek ad át. Az élő hagyomány szemlélete szerint minden
nemzedéknek kötelessége átvenni a tapasztalatokat a korábbiaktól, azt
folyamatosan gyarapítani, olyan formában, hogy az a következő nemzedéket alkotásra és fejlődésre késztesse. A baranta szükségszerűen kizárólag csapatban, közösségben művelhető, mivel az oktatása a folytonos megmérettetésen alapszik, melyhez pedig szükséges legalább egy társ, akihez mérhetjük magunkat. A baranta mindig közösségben, csapatban gondolkodik, ami megtanít az alkalmazkodásra, a csapatmunkára és az életvitelszerű közösségi létre.
Forrásai: Nem egy, vagy több „mester” alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában.
Filozófiája: Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A barantázó szigorúan véve nem hagyományőrző, nem hagyományápoló, a barantázó a hagyományokat a mindennapjaiban éli meg, a köré építi fel az életét. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást.
Fegyverei: Az felkészítés során a barantázó a pusztakezes technikák mellett az íj, a szablya, a kard, a fokos, az ostor, a lándzsa, a csatakereszt és a különböző hosszúságú botok használatát sajátítja el, a foglalkozások része a néptánc és népdalok éneklése is.
Hitvallása: „A magyar kultúra örök harc a hagyomány (népi műveltség) és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt is szervesen magába olvasztja…” – Kodály Zoltán
Mottója: „A vitézség nem egy napi tanúság!” – Zrínyi Miklós
Nemzettudata: „az, hogy magyar nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül…” – Karácsony Sándor
Nemzetszemlélete: „A nemzet nem más, mint közös nyelven, közös műveltséggel, közös szeretettel és hittel a jövőre szövetséget kötött emberek nemzedékeken átívelő sorsközössége.” – Vukics Ferenc
Baranta bemutatók
A bemutatók részleteiről érdekődni a szövetség hivatalos a-mail címén (szovetseg@baranta.org), vagy a helyi csapatoknál lehet!
Egész napos vagy többnapos rendezvények teljes programszolgáltatása a rendezvény kezdetétől a rendezvény végéig: A programszervezés teljes egészében a baranta csapatokra van bízva. A rendezvény arculatát önállóan megtervezhetjük, a belső tartalmi elemeket mi válogathatjuk össze.
Egyszeri, alkalmi bemutatók hagyományőrző-, harcművészeti fesztiválok, falunapok, városnapok, ünnepek alkalmával: A Baranta csapatok 20 – 200 percnyi programot szolgáltatnak egy adott rendezvényen.
Követelmények: legalább 8×10 méteres bemutató terület, 7 méteres belmagasság, egy irány forgalom előli elzárása (lőirány), hangosítás, parkolóhely, öltöző biztosítása.